Amikor először beléptem a műhelybe, teljesen inába szállt a bátorságom. Gondoltam, mit keresek én itt?? Minden polcon gyönyörű cukorvirágok, különböző nagyságú szobrok sorakoztak. Én, mint cukorszűz... kissé aggódtam, hogy miket fogok tudni készíteni.
Aztán nekiálltunk. Némó melegített, színezett, kiöntött, magyarázott, mutatott... és röpke 3 óra múlva kész is lett az első cukorvirágom, egy rózsa. Aztán következett még egy, és még egy, aztán egy bimbó, és levélkék meg bogyók meg gyöngyök... és így szép sorban mindenféle gyönyörűség. Azon kaptam magam, hogy egy csomó szoboralkatrészt készítettem. Rögtön el is kezdett járni az agyam, hogy az egyik anyukámé, mert anyák napja lesz, a másikat elvinném a zongora tanító néninek, mert nagyon szeretjük és biztosan örülni fog neki, aztán a barátnőmnek is szülinapja lesz, haza is vinnék egyet... így már nem is volt olyan sok az a pár virág.
Szusszantunk egyet az ebédszünetben, aztán következett a szobrok összeállítása. Végül a tartósság végett le is lakkoztuk őket. Ma ezeket a virágokat készítettem.
Fehér rózsa szalagon, kis masnival.
Violinkulcs cukorszobor
anyák napi virágkompozíció
Fehér jégvirág szalagon
Gyöngyközepű sárga virág, üveggyöngyökkel
Ez is a rózsa, kicsit máshogyan fotózva
Ez is a rózsa, kicsit máshogyan fotózva
Holnap jön a ráadás! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése