1. nap: Rákeresek... kiakadok. :) Hogy süssek én ilyen tortát?? Lassan összeáll a kép a fejemben. Rákeresek újra, de most a képtalálatok között. Az egyik tetszik, kinyomtatom. hány tojásból süssem? Gondolkodok... 10-ből szoktam. De ez befelé is mélyül. Meg fölfelé is épül... 12 tojásból sütöm a piskótámat. Lépcsősre kell faragni... Kicsit keményebbnek kell lennie, mint szokott. Megsült. Szép lett. Megfőzöm hozzá a csokikrémet is és betöltöm. Habos a vajkrémem is, hát lekenem vele. Mehet a hűtőbe.
2. nap: A tegnap betöltött tortámat még este egy kis vajkrémmel megkenegettem, és a lépcsőket megpróbáltam kivagdosni.
Reggel még egy két órát ezzel elszöszöltem, majd a fondanttal beborítottam. Ennek eredményeképp az össze lépcsőm eltűnt. :((( Na itt nem részletezem.....:) Elég az hozzá, hogy kezdhettem elölről a lépcsők kiépítését, de immáron a fondantból formázva. (Tipp:Ha nagyon puhulna a fondant, tedd be a hűtőbe egy kicsit, és szépen visszakeményedik. Utána lehet újra használni rendesen.)
Amikor gy gondoltam, hogy elég lesz, kezdődhetett a festegetés. Miután nem jöttek meg a festékeim, ecsettel kenegettem a felületet. Először csak szárazon, alapoztam, majd kis vaníliakivonattal lekevertem a port és nekiestem gazdagon. :)
A végén felkerült a helyére a kémény és a felirat. Nekem nagyon tetszik, de legközelebb kéretik a gyermekkel pl a ki nevet a végén c. társasjátékot megkedvelteti! :D
Várlak a honlapomon is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése